Generációváltás, cégeladás 3. rész

Gyakran ismételt kérdések az #utódlás #generációváltás kapcsán

2004-óta több mit százhúsz utódlási ügyre láttam rá, különböző közelségből és hosszúságban. Az évek során elég hamar kialakultak azok a kérdések, amit szinte minden érintett feltett, többségében már az első személyes találkozó alkalmával.
Ezeket igyekszem most összefoglalni, azzal a megjegyzéssel, hogy a kérdések köre az elmúlt években nem csak kiegészült, hanem részben át is alakult, hiszen egy folyamatosan és gyorsan változó világban és üzleti környezetben élünk.      

1)    Milyen lehetőségei vannak egy Alapítónak az utódlás megoldására? Az elvi lehetőségek köre nem túl széles, azonban minden csoporton belül számos különböző megoldás létezik, ami már megnehezíti a végső választást.

  • Nem csinál semmit és vár. Sokan vannak, akik ezt választják és ők sok esetben tényleg megússzák a kérdéssel való foglakozást, mert a feladat általában az örökösökre marad. Akik aztán saját belátásuk szerint döntenek. (Vagy várnak tovább.)    
  • Úgy csinál, mintha foglalkozna a kérdéssel és panaszkodik. Bár kiszámíthatóan jó megoldást ez az eset sem biztosít, belebotlani egy jó(nak tűnő) megoldásba így is lehet.
  • A családjából nevez ki ügyvezetőt. A mai magyar KKV alapítók 80 %-a ezt a megoldást szeretné választani, de csak menet közben realizálják, hogy az utódoknak viszont csak 20 % szeretné maga is átvenni a céget. És innentől fogva kezd nehézkessé válni a dolog.  
  • Átmeneti (interim) ügyvezetőt nevez ki. Rövid távon jó megoldás, de maximum 6-12 hónapra. Persze elképzelhető, hogy egy interim menedzser beleszeret a cégbe, amit vezet, de őket alapvetően más fából faragták.
  •  Professzionális ügyvezetőt nevez ki. Ideális megoldás, de a legtöbb kb. 500 mio Ft/év árbevételnél kisebb KKV egyszerűen anyagi okok miatt nem engedhet meg magának egy igazán hozzáértő külsős cégvezetőt, akinek teljes költsége sokszor az évi 20-30 mio forintot is eléri.  
  •  Megválik a tulajdon egy részétől vagy akár egészétől, egyszerre vagy akár részletekben. Ez a megoldás önmagában is egy akkor lehetőséghalmaz, amiről könyvet lehetne, és talán kellene is írni. Az első, és talán legkézenfekvőbb lépés az eladás felé a www.biznee.com -on való meghirdetés, azonban érdemes figyelembe venni, hogy cégeket alapvetően nem vesznek, hanem eladnak.
  • Alapítványi kezelésbe, bizalmi vagyonkezelésbe, vagy üzemeltetésbe adja a céget. A megoldás jogi szabályozásai és kezdeményei már megjelentek Magyarországon, de a sok mindent átitató „HITEL” (bizalom) hiánya egyelőre megnehezíti a tényleges indulást.
  •  Leépíti, majd végelszámolja a céget. A magam részéről nem tartom az ördögtől való gondolatnak egy cég megszüntetését, különösen, ha a cég alapvetően betejesítette létrehozásának célját, nevezetesen hogy akár harminc-negyven évig jóval átlag feletti egzisztenciát biztosított az Alapítónak és családjának.

2)    Mikor kell elkezdeni az utódlással való foglakozást? Az őszinte válaszom az, hogy nem tudom, de abban biztos vagyok, hogy minél hamarabb elkezdi valaki, annál több reális utódlási lehetőség közül tud majd választani. Mindenesetre 55 éves korban (legalábbis addig ameddig 65 év a nyugdíjkorhatár, érdemes ránézni a cégre utódlási szempontból is.    

3)    Milyen hosszú a folyamat? Roppant nehéz kérdés, hiszen ehhez meg kellene tudjuk határozni a folyamat elejét és végét. Az utódlás ugyanis nem akkor kezdődik el, amikor az Átadó kimondja, hogy utódot keres és nem is akkor zárul le, amikor az utód a kezébe veszi a karmesteri pálcát. Meglátásom szerint egy utódlási folyamat – a választott módszertől függően - legalább 3-5 év, de hogy egy év alatt nem lehet vele végezni, az szinte biztos.

4)    Milyen stratégiát érdemes követni? Olyat, amit az ember jól meggondol, jól megfontol, dönt róla, hogy elkezdi, és aztán végig csinálja. Menet közben stratégiát, vagy módszert váltani lehet, szoktak is, de nagyon keserves, és az eredménye sem az igazi.   

5)    Milyen a jó utód? Kész, képes és akarja is a váltást. Bármelyik hiányzik az előző háromból, az nagyon megnehezíti a dolgot. Egy korábbi (átvevő) ügyfelem megfogalmazásában, az Alapítónak érdemes a fiatalkori önmagát keresni az átvevőben. Megfontolandó gondolat.  

6)    Ki tud segíteni az utódlásban? Természetesen erre a kérdésre nagyon szeretném azt válaszolni, hogy kizárólag egy jól felkészült utódlási tanácsadó, de az őszinte válaszom az, hogy bárki, aki kívülálló, azaz az utódlás kérdésében nincs saját szempontja. Mert ha van, akkor ő már érintett, vagy érdekelt, és innentől fogva a segítsége nem segítség, hanem az Alapító befolyásolása.   

7)    Milyen költségei vannak az utódlásnak? A költségeket vélhető nagyságuk szerint sorrendbe állítva az alábbi költségekre lehet számítani.

  • A nem csinálás költsége, azaz amibe az kerül, ha nem foglalkozunk időben és következetesen az utódlás kérdésével.  
  • Kieső üzleti bevétel, hiszen az utódlás folyamata az Átadótól és az átvevőtől is extra idő és energia ráfordítást igényel, az pedig, főleg ha rövid idő alatt szeretnénk végezni a folyamattal, meglátszik a cég teljesítményén is.
  • A rendcsinálás költsége sem megkerülhető kérdés, hiszen ahhoz, hogy rendezetten adjunk át egy céget, a cégben is rendnek kell lenni. Ha pedig nem volt, akkor rendet kell tenni. Ez pedig nem csak idő, de akarat, és pénz kérdése is.  
  • Az utóddal kapcsolatos költségek, amik szinte elkerülhetetlenek, persze csak akkor, ha átadásban gondolkozunk. Pl. utód keresés, kiválasztás, betanítás, kirúgás, új keresése stb. stb.
  • Külső segítő(k) költsége, az ami a leginkább mérhető, de messze nem a legnagyobb költség, mint pl. a tanácsadó, mentor, ügyvéd, adótanácsadó, könyvelő, könyvvizsgáló, hogy csak a leggyakrabban felmerülőket említsem.
  • Jogi, igazgatási, adminisztrációs költségek, illeték, adó, amit éppen a fenti szakemberek megbízásával lehet minimalizálni.   

8)    Kell-e róla tudjanak a kollégák? Egy ideig biztos, hogy nem is szabad tudjanak róla, egy idő után pedig muszáj, hogy tudjanak róla. Ezen határok és az egyes időszakok közötti átmenet megválasztása kulcskérdés is lehet.

Akit az egyes kérdések kifejtése részletesebben is érdekel, az erről az Utódlási Kalauz (nem csak) Átadóknak c. könyvem 4. fejezetében a 41-62. oldalon olvashat. https://salzmannandpartners.hu/utodlasi-kalauz-konyv/

Salzmann Zoltán, utódlási tanácsadó
Salzmann & Partners Utódlást Támogató Hálózat

Hivatkozás: https://salzmannandpartners.hu/utodlasi-kalauz-konyv/
Bejegyzés időpontja: 2020.03.10. Kedd 15:40
Szerző: Salzmann Zoltán, utódlási tanácsadó

Elfelejtett jelszó

Kérjük adja meg a korábban regisztrált e-mail címét, és elküldjük a módosításhoz szükséges linket!

Regisztráció megerősítése

Köszönjük regisztrációját!

Biznee fiókja aktív!

Ön már bejelentkezett!

Biznee fiók törlése

Biznee fiókja törölve lett!

Online Cégérték kalkulátor

Az Online Cégérték kalkulátor használatához kérjük jelentkezzen be!

Amennyiben még nem regisztrált oldalunkra, most fél perc alatt megteheti!

Online Cégérték kalkulátor

Köszönjük, hogy a BIZNEE cégérték kalkulátorát használta!

Az Ön által megadott adatok alapján kalkulációnkat PDF formátumban elküldtük a regisztrált e-mail címére!

j